Ma & Holnap életképei

Egy magazin kulisszatitkai, rendezvényei és a benne dolgozók hétköznapjai.

Friss topikok

  • Szúrófény: Eurónarkózis (idejében szóltam: 1994-ből Demokratában) Hat éve tart a bódítás: Európa majd mindent... (2015.01.30. 05:22) Rió +20 és a többiek
  • Szúrófény: A tabu elpusztíthatatlan? Az értelmező szótár szerint a tabu: 1. Valamely hely(zet),t... (2015.01.30. 05:18) Változz, Világ!
  • tundrazuzmo (törölt): Ha a járhatatlan út - elakadó jármű találkozását akarjuk megelőzni, akkor a mérleg egyik serpenyőj... (2013.03.16. 11:05) Hirtelen jött!
  • Anonymous1 (törölt): Tisztelt Németh Tamás! Pontosan az ilyen dilettáns emberek miatt alakul így a helyzet! Érzéketlen... (2013.01.19. 20:15) Szedd vagy ne szedd?
  • O.Ádám: Szomorú, hogy egy ilyen neves szaktekintély felkészületlenül fut neki a szakterületéhez tartozó té... (2012.12.06. 11:47) Betépett álmodozók

Rió +20 és a többiek

2012.06.12. 14:58 doroviki

Szerkesztőségünk - egy átlagos napon - több tucat meghívót kap különböző konferenciákra, sajtótájékoztatókra, termékbemutatókra. Ezeknek egy részére (a téma aktualitását és súlyát mérlegelve) el is megyünk. Azonban a sajtótájékoztatóknak több típusa létezik, ezért résen kell lennünk, ha  nem akarjuk utána a fejünket a falba verni, amiért értékes órákat pazaroltunk el tökéletesen érdektelen témára!

Ráadásul a különböző kommunikációs ügynökségek nagyon ügyesen trükköznek! Káprázatos ajándékokkal, ínycsiklandozó ételekkel kecsegtetnek (mint tudjuk, az újságíró szívéhez a gyomrán át vezet az út), sőt, celebek garmadáját állítják csatarendbe néhány kósza újságíróért, akik vagy hírt adnak az eseményről, vagy nem (de legalább jóllaknak).

Szerencsére - az elmúlt majd' 3 év alatt - kitapasztaltam, hogy kik azok, akiknek a neve garancia arra, hogy érdekes, aktuális, gondolatébresztő eseményen fogok részt venni. 

Közeledve a Rió +20 világkonferenciához (jún. 20-22.), a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) szervezésében került sor a mai napon egy sajtótájékoztatóra, ahol Németh Tamás, az MTA főtitkára, Bartus Gábor, az NFFT titkára, valamint Schmuck Erzsébet, az MTVSZ társelnöke osztotta meg véleményét az elmúlt 20 év alatt a fenntartható fejlődés érdekében tett lépésekről (globális szinten), valamint arról, mit várnak a jövő heti konferenciától.

A sajtótájékoztatón elhangzottakat a www.maesholnap.hu Aktualitásaink rovatában el tudják majd olvasni, most csak néhány markánsabb gondolatot emelnék ki, azért is, mert mindaz, ami itt elhangzott, csak szajkózása volt annak, amit legalább 2 éve hallgatunk: a világ a vesztébe rohan, nő a népesság, nő a szegénység, fogynak a művelhető földterületek, változik a klíma és a gazdasági és politikai élet szereplői nem tesznek semmit (vagy legalábbis nem eleget)! Mindig, mindenhol ide lyukadunk ki. És nemcsak Magyarországon, hanem Koppenhágában és várhatóan most Rióban is.

A várható sikertelenség okait Németh Tamás és Bartus Gábor szerint a következőkben kell keresni:

- A tudomány és a nemzetközi politika eltávolodott egymástól, a mai politikusok nem ismerik a legújabb kutatások eredményeit, ellentétben a Brundtland bizottsággal, ahol anno nagyon is naprakészek voltak

- A politikusok rosszul értelmezik a fenntartható fejlődés fogalmát, leegyszerűsítik, egy-egy kérdésre koncentrálnak csak (pl. támogassuk a fejlődő országokat)

- A gazdasági válságból való kilábalás az Európai Unió egészét és az egyes országokat is túlságosan leköti

- Az USA-ban ősszel elnökválasztás lesz, így tőlük ezúttal sem várható innovatív hozzáállás

cikk20100326-1046252_1.jpg

                                                                        Professzor Láng István

Bevallom, egy-egy ilyen sajtótájékoztató/konferencia után hajlamos vagyok "befordulni", mert amit látok (már évek óta), az az egy helyben toporgás és az egymásra mutogatás (sőt, mostanában már a jövő nemzedékére is mutogatnak). Szeretném, ha a Ma&Holnap Olvasóinak válaszokat adhatnánk a fenntarthatóságot érintő kérdéseikre. Szeretnék válaszokat kapni a saját kérdéseimre. De nincs mindenki által elfogadott, egyetlen helyes megoldás. A probléma olyan összetett és olyannyira túlnőtt rajtunk, hogy már csak nemzetközi összefogással van esélyünk arra, hogy valódi változásokat érhessünk el. Ha ezt nem tudjuk elérni (a civilek, a nyilvánosság, a média segítségével), akkor sajnos Láng István professzor úrnak igaza lesz, és a 'fenntartható fejlődés' kifejezés  érvényét fogja veszíteni. Kénytelenek leszünk egy megfelelőbb szót találni rá.

Ő a 'túlélést' javasolja...

 

 

 

Google
Google Maps
WikipediA
Twitter

A bejegyzés trackback címe:

http://maesholnap.blog.hu/api/trackback/id/tr604583369

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

carbonfootprint · http://kornyezetvedelem.weebly.com/ 2013.01.05. 19:17:09

A legutóbbi klímakonferenciák legnagyobb tanulsága szerintem az, hogy nem lehet a politikusokra, államokra várni, hogy ők majd megoldják a problémát.
Sokkal nagyobb a jelentősége a magánszemélyek, civilek önkéntes vállalásainak és a cégek felelősségvállalásának annál, mint azt korábban gondoltuk.
Attól függetlenül (!) meg kell tenni az egyes szükséges és ismert lépéseket a környezet védelme és a fenntarthatóság érdekében, hogy az államfők éppen mit csinálnak - vagy mit nem csinálnak.

Az USÁ-val kapcsolatban egyébként pont a Ma és Holnap is írta ősszel, hogy 2006 óta a világ legnagyobb CO2 kibocsátás csökkentését hajtották végre, és hogy mekkora a jelentősége a zöld innovációban elért eredményeiknek. Lesz ott még szerintem GHG csökkentés...

szlaveczbogi 2013.01.05. 19:26:04

Kedves carbonfootprint!
Kívánjuk, hogy így legyen. Köszönjük véleményedet! :)

Szúrófény 2015.01.30. 05:22:21

Eurónarkózis
(idejében szóltam: 1994-ből Demokratában)
Hat éve tart a bódítás: Európa majd mindent megold nekünk, helyettünk. Csak feléjük kell menetelnünk, be kell lépnünk. Mindenki jó lesz, szép lesz, gazdag lesz. Európa maga a mennyország a mezítlábas pusztaiaknak!
Ez az Európa-narkotikum máris feloldotta a józanész gátlásait. Mintha a szocializmus is ehhez hasonló rózsaszín ködök felé csábított volna bennünket: egészen a pofára esésig! Most mégis, még nagyobb vehemenciával vetik magukat az új délibáb után. A bódító szerek utáni beteges vágyódással, méregszomjúsággal.
Csodálatosan hat az Európa-altató. Minden kételyt és kétkedőt elaltat, érzéstelenít minden fájdalmas következménnyel szemben. Persze minden nap tart az altatás, amely a tudat teljes kikapcsolásával, és a valóság iránti érzéketlenséggel jár. Európa a bódítók (bódultak) szerint olyan buta, hogy nekünk akar jót, a maga kárára. Tenyerén hordoz majd bennünket, munka nélkül, követelmények nélkül, mint mi tesszük ma a kisebbséggel, akkor is, ha mi belé gebedünk.
Félő, hogy a valódi európaiak nem ismerik, és nem veszik be a nekünk adagolt kábítószert!